2012. október 3., szerda

Madárkák teniszlabdából


A tenisz nekem nagyjából annyit jelent, hogy Roger Federernek kell szurkolni - kb. ennyi az összes jelentősége a számomra. :-) Az egyik barátunk viszont elég komolyan űzi a teniszt mint sportot. Ez a dolog egy rendkívül értékes előnnyel bír: legutóbbi látogatásakor magával hozott egy nagy zacskó használt teniszlabdát, ami szerinte már teljesen használhatatlan, szerintem meg pont úgy néznek ki, mint az újak - ezzel újból sokat elárultam teniszjártasságomról.
Igaz, nem nekem hozta a labdákat, hanem a kicsiknek, hogy biztos jó lesz nekik játszani - de tényleg annyira sok volt, hogy nem éreztem egy ici-pici lelkiismeret-furdalást sem azért, hogy megrövidítem szemem fényeit néhány teniszlabdával.
Az történt ugyanis, hogy amint kézbe vettem egy ilyen labdát, egyből egy madárkát láttam a helyén, és hát muszáj volt őt a képzelet világából a valóságba importálnom - főként mert ehhez igazán nem kellett túl sok lépés.

Ők voltak tehát a fantáziamegmozgató teniszlabdák:





Először is rózsaszínű vékony kartonból ragasztottam három kis tölcsérformát:





Három tejesdobozkupak széleit körben bevontam narancssárga papírcsíkkal:





A kupakokat a labdák aljára ragasztottam:





És  már csak annyi teendőm maradt, hogy két-két szemet ragasszak a labdákra, közéjük pedig a kis tölcsérformákat, és meg is születtek az elképzelt madárkák.



Az ártatlanul oktondi...



az öntudatosan határozott



... és a bűnbánóan önbizalomhiányos.



Nem tudom persze, mihez kezdek velük, de egyelőre imádom őket :-)












11 megjegyzés:

  1. Hát, ezek tényleg ártatlanok lettek!
    Képz, nekem pont tegnap reggel mondta az Apa, hogy a turipiacról hozzak teniszlabdát...Na, nem hinném, hogy madárkákat gyártatna velem...mi úszástechnikánk javításához használjuk :)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon édesek!
    Oktondi :D De rég hallottam már ezt a szót, drága Mamákám mondogatta mindig a rosszcsont macskánkra. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem is az egyik kedvenc szavam :-) Amúgy is szeretek régi, elkopóban lévő szavakat gyűjtögetni és néha alkalmazni is, nagyon tudok aggódni egy-egy számomra kedves szó kihalásáért...

      Törlés
  3. szerintem nem lesz gond akkor se, ha nem kezdesz velük semmi konkrétat, csak kiteszed őket az ablakpárkányra vagy más jól látható helyre és aki rájuk néz, jó kedve kerekedik )mint én is) :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Végül is így is történt, szót fogadtam neked :-)

      Törlés
  4. Igen, Roger a csúcs! :D Olyan egyformák ezek az édes kis madárkák, mégis nagyon különböznek, teljesen olyanok, amilyennek leírtad őket! :) Hihetetlen, hogy mit ki lehet hozni néhány labdából, megint szuper jót alkottál! :) És nagyon jól mutatnak a festett csipke asztalkádon! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, és úgy örülök, hogy felismerted az asztalt :-*

      Törlés
  5. Eddig is imádtam a blogod, de most még Roger-közösséget is vallunk :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök, hogy így van, ő tényleg a csúcs :-)

      Törlés
  6. A középső a legaranyosabb, ahogy kíváncsian pislog felfelé; hallom is, azt kérdezi: "Hoztál kukacot?"

    VálaszTörlés